Ipolytarnóci Ôsmaradványok TT (513 ha) Az Ipolytarnóc községtôl 2 km-re található, 20-24 millió éves páratlan leletegyüttest rejtô terület központi része már 1944 óta védett. Az elsô leletre, a helyiek által Gyurtyán kôlóczájának nevezett megkövült óriás fatörzsre 1838-ban bukkant rá Kubinyi Ferenc, melynek elsô tudományos leírását is ô készítette. Az addig ismeretlen fajhoz tartozó ôsfenyô-maradvány hossza a felfedezéskor elérte a 46 m-t. Ennek tanulmányozása során, 1889-ben leltek arra a homokkôpadra, amely különbozô ôsállati lábnyomokat ôrzött meg az évmilliókon át. Ez az újabb szenzációs felfedezés lökést adott a további kutatásokhoz. A hosszú évek munkája során több ezer lelet: 11 állatfaj (orrszarvú, ragadozók, szarvasfélék és madarak) lábnyomai és közel 100 növényfaj lenyomatai kerültek elô a környezô területrôl. Az Európában egyedülálló leletegyüttes egy szubtrópusi esôerdô gazdag élôvilágát, egy homokos, agyagos folyópart mozgalmas életét tárja elénk. A homokkô felületén rögzült "pillanatfelvételeket" egy vulkánkitörés forró porából lerakódott tufaréteg ôrizte meg az utókor számára. E nemzetközi összehasonlításban is kimagasló paleontológiai érték bemutatására egy geológiai tanösvényt és a lábnyomos területet bemutató csarnokot hoztak létre, amelyet évente közel 30000 hazai és külföldi vendég keres fel. A védett terület magasszintû természetvédelmi kezelését az Európai Tanács szakmai testülete 1995-ben az "Európai Diploma" cím odaítélésével ismerte el. A feltárás szakvezetéssel megtekinthetô IV-X.: 9.00-16.00, XI-III.: 9.00-15.00 között. (Érdeklôdni telefonon: (60) 302-445, illetve Litke 113.) ***

Erdôtelki Arborétum TT (3 ha) Az egykori Buttler-kastély parkjának botanikai gyûjteménnyé való átalakítása ifjabb Kovács József orvos nevéhez fûzôdik, aki 1870-ben kezdett hozzá a park gondozásához. A század 30-as éveitôl országos hírû parkban ma a fáknak és cserjéknek több mint 700 faja található meg. ***

Kerecsendi Erdô TT (106 ha) Az utolsó jégkorszak utáni idôkben, az Alföld és pereme löszhátjain egy olyan sajátos vegetációtípus alakult ki, amelybôl mára a mezôgazdaság évszázados fejlôdése, elôretörése miatt úgyszólván semmi sem maradt fenn. Ennek egyik utolsó természetes állapotú löszsztyepp erdômaradványát hivatott megôrizni a védett terület. ***

Szomolyai Kaptárkövek TT (5 ha) A miocén vulkánosság nyomában kialakult riolittufa rétegek az erózió hatására évmilliók alatt különleges, cukorsüveg alakot vettek fel: E 3-15 méter magas kúpok falába vájt fülkék feltehetôen a méhészkedést szolgálták a XI-XIV. században. ***

Gyöngyösi Sárhegy TT (186 ha) A Mátra déli peremhegyét a szôlôkultúrák fölött megmaradt egyedülálló, növénytani ritkaságokban bôvelkedô növényzete és lepkefaunája miatt nyilvánították védetté. Kis kiterjedésû fennsíkjának lejtôsüllyedékében kialakult Szent Anna-tó, valamint a körülötte lévô gyepek számos ritka lepkefaj számára jelentenek szinte utolsó élôhelyet. ***

Siroki Nyírjes-tó TT (23 ha) A jégkorszakot idézi az a kis kiterjedésû erdôvel körülvett tó, amelyet a rajta kialakult tôzegmohákból álló speciális, ún. átmeneti láp tett ismertté. Az országban kevés helyen és csak kivételes körülmények között maradhatott fenn ez a növényzeti típus, amelynek néhány növényfaja a legnagyobb ritkaságok közé tartozik ma hazánkban. ***

Füzérradványi-Park TT (140 ha) Az Ybl Miklós által átépíttetett romantikus-eklektikus stílusú kastély régi vadasparkját az 1890-es évektôl egzóták és a hazai fajok betelepítésével angolparkká alakították. Ma az esztétikus park idegenforgalmi és turisztikai látványosság. ***

Szôllôskei-Erdô TT (64 ha) Az UNESCO által támogatott "Man and Biosphere" kutatási programban, a Magyar Tudományos Akadémia révén Magyarország is részt vesz. E program egyik részeként, a "Síkfôkút Projekt" keretében folyó hosszútávú ökoszisztéma kutatások zavartalan természeti körülményeit biztosítja a terület védelme. ***

Erdôtelki Arborétum TT (3 ha) Az egykori Buttler-kastély parkjának botanikai gyûjteménnyé való átalakítása ifjabb Kovács József orvos nevéhez fûzôdik, aki 1870-ben kezdett hozzá a park gondozásához. A század 30-as éveitôl országos hírû parkban ma a fáknak és cserjéknek több mint 700 faja található meg. ***

Tállyai Patócs-hegy TT (3 ha) A vulkáni kôzetekbôl (riolittufából és riolit-hablávából) álló hegy nagy fajgazdagságú szilikát lejtôsztyepprétje, cserjevegetációja, és melegkedvelô tölgyese számos védett és értékes, színpompás virágnak ad otthont, amely indokolttá teszi e geológiailag is értékes hegy védelmét. ***

Bodrogszegi Vár-hegy TT (2 ha) A védetté nyilvánított 299 méter magas, riolittufából felépülô szigethegy letörpült molyhos tölgyesekbôl álló erdôinek és virággazdag gyepjeinek mozaikjával ritka és veszélyeztetett növényfajoknak biztosít élôhelyet. ***

Szendrôládi-rétek TT (2 ha) A kis kiterjedésû terület geológiai értéke mellett fôleg növényritkaságai miatt érdemelte ki a védelmet. ***

Erdôbényei Fás Legeltetô TT (196 ha) A ritkásan álló hatalmas terebélyes fáktól megkapó tájképi hangulatot árasztó legelô a hagyományos gazdálkodás emlékét ôrzi. Ezen famatuzsálemek árnyas lombja nyújtott menedéket a legelô háziállatoknak a nyarak tûzô déli napsütése ellen. ***

Megyaszói Tátorjános TT (35 ha) A Hernád folyó által átvágott vastag löszréteg meredek falában él a nagy termetû, fokozottan védett tátorján, amelynek májusban nyílik egy méternél nagyobb, gömb alakú fehér virágzata. E kizárólag löszhöz kötôdô, igen ritka növényt csak élôhelyeinek védelmével lehet megôrizni az utókor számára. ***

Sóstói-Legelô TT (70 ha) A Szerencs-patak mellett elterülô nedves legelô jelentôs szerepet játszik ôsszel, a madarak vonulásának idôszakában. A Hernád folyását követve ugyanis sok madár pihen meg a legelôn, valamint a tavaszi idôszakban kialakult tocsogókban kutat táplálék után. A legelô kisemlôs faunája táplálékforrásként szolgál a közeli hegyek ragadozó madarainak. ***